Szerző Téma: FEIRO - Dongó  (Megtekintve 3045 alkalommal)

bgyenes

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 545
    • Profil megtekintése
    • http://www.scalemodels.hu
FEIRO - Dongó
« Dátum: Dátum: 2011. Augusztus 08. Idő: 12:55:20 »
Sziasztok!

Nem bírtam magammal. Még néhány héttel ezelőtt elektronikusan "papírra vetettem" a FEIRO Dongó iskola és sportrepülőgép tervrajzát. A szárny teljesen elkészült. A törzsnél még maradtak nyitott kérdések.

A modell 1:8-as méretarányú. A fesztáv így majdnem 1.500 mm. Ha megnézzük a korabeli képeket akkor látszik, hogy nem egy átlagos repülőgépről van szó. Igen keskeny a szárny. Ennek is megvan az előnye. A korabeli Flight magazin (1925-ös) jókat írt róla, itthon mégsem lett belőle semmi.

A repülőben az oktató és a tanuló egymás mellett ült, emiatt igen széles a törzs. Főleg a szárnyhoz képest. Az egész repülőgép rétegelt lemezzel volt burkolva és ezüstszürkére volt festve. A belseje piros bolt. A modell szárnyát 0,8-as balsa fogja borítani, a törzset 1 mm-es. Még az elején 0,4-es rétegeltre gondoltam, de osztottam és szoroztam és arra jutottam, hogy nagyon sok lenne súlyban.

A gép erőforrása egy 60LE-s forgómotor volt. Ilyet nem tudtam szerezni, ezért egy 1:8-as William's Bros Le Rhone makett forgómotort szereztem. Aki nem ért hozzá, annak nem fog feltűnni.

Elsőre ennyi. Akinek van információja kérem ossza meg. Minden jól jön.

Balázs
« Utoljára szerkesztve: Dátum: 2012. Szeptember 16. Idő: 15:54:10 írta fokker »

TOmCSI

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 350
    • Profil megtekintése
    • http://gyarm.hu/
Re: FEIRO - Dongó
« Válasz #1 Dátum: Dátum: 2011. Augusztus 08. Idő: 19:51:54 »
Balázs!

Először is köszönöm, hogy egyáltalán tudomást szerezhettem erről a gépről. Megmondom őszintén azt se tudtam hogy létezett!  :oops:  Keresgéltem itthon de nem igazán találtam róla semmit ha csak nem annyit hogy nagy valószínűséggel nem volt soha sem hivatalosan "besorozva".Legalább is a korszak Magyar felhasználású repülőgépeit összegyűjtő típuskönyvemben nem találtam róla adatot :( (A Magyar Királyi Honvédség Fegyverzete/  A Magyar Királyi Légierőben rendszeresített repülőgépek 1919-1945)

TOmCSI

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 350
    • Profil megtekintése
    • http://gyarm.hu/
Re: FEIRO - Dongó
« Válasz #2 Dátum: Dátum: 2011. Augusztus 08. Idő: 20:29:30 »
http://www.freeweb.hu/horac/Rajz/FEIRO_Dongo_rajz.jpg?PHPSESSID=11cc3bf56c1018bd105b10d24dde4d9aG

ROTTER LAJOS (Budapest, 1901. júl. 18. - Budapest, 1983. okt. 19.)

Műszaki értelmiségi családja nagy pedagógiai érzékkel nevelte, már gyermekkorában több nyelven beszélt. A Horánszky utcai reálgimnáziumban (ma Vörösmarty Gimnázium) érettségizett, és már itt az aviatika szakértőjének számított. Egyik tanára Horváth Ernő, a magyar repülés egyik eredményes úttörője volt. Tanulmányait a bp.-i Műegyetemen folytatta és 1923-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója. Több vitorlázó repülőgépet tervezett, ezek építését is megkezdték, de anyagi erők hiányában a befejezésig nem jutottak el.

1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megszerezték Feigl Lászlónak, a Hungária Automobil Rt. igazgatójának a támogatását, és megalakították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Vállalatot, FEIRO néven. Első elkészült repülőgépük, a felsőszárnyas, zártkabinos FEIRO I. típusú négyüléses utasszállító, elrendezésében napjainkig iránymutató lett kategóriájában, az addig általánosan alkalmazott kétszárnyú, merevített megoldásokkal szemben. A gép egy akkor korszerű, 160 LE-s (117 kW-os) motorral átépítve FEIRO "DARU" néven kelt ajánlatra, de sem itthon, sem külföldön nem talált megvásárlóra.

Újabb előremutató kezdeményezésük egy kétszárnyú, igen karcsú felületekkel épített, egymás melletti üléses iskola-repülőgép volt, a FEIRO "DONGÓ", amelyet azonban az akkori maradi szemlélet és a nehéz anyagi helyzet miatt szintén nem tudtak értékesíteni, ezért a vállalat tönkrement. Rotter ekkor Franciaországban vette át a csepeli WM Repülőgép- és Motorgyár részére a Gnome-Rhone "Jupiter" repülőmotorok licencgyártásának dokumentációját és hazatérve részt vett a sorozatgyártás megindításában.

Közben 1929-től bekapcsolódott a magyar vitorlázórepülő kezdeményezésekbe, a cserkészrepülők keretében. 1933-ra, a gödöllői "Jamboree" időpontjára, elkészült a 20 méter fesztávolságú "Karakán" vitorlázó repülőgépe, amellyel R. L. megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot. 1934-ben pedig kitűnő gépével egyhuzamban több mint 24 óra hosszat repült Budapest felett, a Hármashatár-hegy északkeleti lejtőit kihasználva. Ezzel a vitorlázórepülésben is nagy nemzetközi tekintélyt szerzett, előadásokra és repülőversenyekre hívták meg; elsőként ismertette a vitorlázórepülők termikus- és hullámmozgások kihasználásával kapcsolatos tapasztalatait. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését. Új gépe, az ugyancsak 20 méter fesztávolságú "Nemere", ismét új irányt mutatott és nagy érdeklődést keltett, különösen azután, hogy Rotter egy versenynapon (előre megjelölve a célt) Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok színhelyére repült. Ez a 336 km volt a céltávrepülés akkori világrekordja! A következő évben kitüntették a nemzetközi ISTUS aranygyűrűvel, amelyet mint a saját tervezésű géppel a legjobb vitorlázó teljesítményt elért repülőnek, először adtak ki. Vezette a Magyar Aero Szövetség vitorlázórepülő osztályát és élete végéig tevékeny részese volt sportrepülésünk fejlesztésének.

Mérnöki munkáját a Danuvia Fegyver-és Lőszergyárban (1937-46), majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél folytatta - az utóbbiban műszaki igazgatóként dolgozott 1951-ig. Utána a KGM Tervező Irodában, majd más intézményeknél volt vezető beosztásban. Idősebb korában igazságügyi szakértőként is működött.

Irodalom

CSANÁDI N.-NAGYVÁRADI S.-WINKLER L.: A magyar repülés története. Bp., 1974., 1977.; R. L. önéletrajza. 1979. Közlekedési Múzeum adattára, 312. 79. 25-27. sz.; JEREB Gábor: Magyar vitorlázó repülőgépek. Bp., 1988.

Steer János - Winkler László
« Utoljára szerkesztve: Dátum: 2012. Szeptember 16. Idő: 15:59:15 írta fokker »

bgyenes

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 545
    • Profil megtekintése
    • http://www.scalemodels.hu
Re: FEIRO - Dongó
« Válasz #3 Dátum: Dátum: 2011. Augusztus 08. Idő: 21:21:25 »
Köszi a leírást!

Megérdemli, hogy megépítsük az általa tervezett repülőgépet. Még a Feiro I.-ből is lehet modell. Akár egy 2m-es motoros gép is, de ez még a jövő zenéje.

Egyenlőre maradjunk csak ennél.

B.

istvan

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 37
    • Profil megtekintése
Re: FEIRO - Dongó
« Válasz #4 Dátum: Dátum: 2011. Augusztus 11. Idő: 16:52:16 »
A Feiro Daru az én "reszortom"!

István

bgyenes

  • Newbie
  • *
  • Hozzászólások: 545
    • Profil megtekintése
    • http://www.scalemodels.hu
Re:FEIRO - Dongó
« Válasz #5 Dátum: Dátum: 2012. Szeptember 23. Idő: 20:29:13 »
Ma a Régi Rubik Repülőmodellek I. Talákozóján szóba került az is, hogy jövőre ki mivel jelenne meg. Én ezzel a modellel fogok 1:6-os méretarányban. Addig remélhetőleg lesz némi tapasztalatom ebben a léptékben is.

Balázs